Anyós sztorik

Nos nem jött össze egy igazi “adatgyűjtési” akció, ugyanis nagyon kevés időt töltöttünk anyós társaságában. Így nem igazán jutott idő arra, hogy kibontakozzon. Szombaton dél fele érkeztünk meg, ebédeltünk, majd egy adag kaja utáni bárgyú pillogás után szépen elüldögéltünk a teraszon a kellemes őszi délutánban. Olyannyira kellemes volt, hogy végigdőltem a padon, és el is szundítottam. Végül anyós igencsak hamar elment aludni, úgyhogy jelen esetben mondhatni viselkedett.

Vasárnap viszonylag korán, avagy nem sokkal az ébredés után elvonultunk sógorékkal vásárolni egyet, majd hazaértünk, elköszöntünk és máris úton voltunk. Persze nem felejtette el a múltkori két alkalommal meg nem jelenésem, és külön kijelentette, hogy legközelebb is szívesen lát, ha van kedvem meglátogatni.  Megjegyzése kissé csípni meg szúrni akart, mivel legutóbb nem voltam hajlandó három napot eltojni az életemből, hogy valami nekik megoldandóban segítsek.  Ugyanis nekik a segítség kb egy napnyi volt, ellenben az előkészületek és a szervezés miatt mindig dupla időt kell felszámolni. Mert ugye nekünk semmi dolgunk amúgy nincs, csak oda menni és lézengeni.

Csütörtökön megint oda kell menjünk, de csak egy kávényit fogunk maradni, ami természetesen máris maga után vonja a legközelebbi megjegyzést, miszerint mi csak akkor megyünk arra, ha kell valami..